Információk védőoltásokról

A védőoltások előtt klinikai vizsgálatra van szükség (ez be van építve a védőoltás árába, tehát az állat tulajdonosa nem csak az oltóanyag árát és magát a beadást fizeti egy védőoltás alkalmával).

A vizsgálat azért fontos, mert csak külső-belső élősködőktől mentesített, és egyéb szempontból is egészséges állatokat szabad védőoltásban részesíteni (beteg, vagy a betegség lappangási stádiumában lévő szervezetnek árthat a vakcina, vagy legalábbis annak hatékonysága csökken).

Következésképpen kutyák esetében javasoljuk a tulajdonosoknak, hogy a kötelező veszettség elleni oltást is állatorvosi rendelőben (esetleg az állat tartási helyén) adassák be, ezt részesítsék előnyben a közterületen történő tömegoltással szemben. A rendelőben történő oltás drágább az utcainál, de megkíméli az állatot a felesleges kockázattól (amit a minimális klinikai vizsgálat hiánya jelent), és az összevezetett kutyák sokasága és az emberek idegessége által okozott stressztől (az epilepsziára hajlamos kutyáknak például gyakran rohama van ilyenkor), és a különféle fertőző betegségek terjedésére is kisebb az esély.

A kötelező veszettség elleni védőoltásokon kívül (kölyök kutyáknál már azt megelőzően) szükség van egyéb ajánlott védőoltások beadására is, és a rendszeres féregtelenítésre.

A kiskutyák féregtelenítését már két hetes korban el kell kezdeni, és kéthetente ismételni, amíg el nem érik a 7-8 hetes életkort, amikor az első, parvovírusos gyomor-bélgyulladás elleni vakcinát kell megkapniuk.

A következőkben egyéb betegségek elleni komponenseket is tartalmazó, ún. kombinált vakcinákat alkalmazunk. Ezek aktualitását mindig érdemes helyben az állatorvossal megbeszélni, hogy az állat életmódjának, egészségi állapotának, fertőzéseknek való kitettségének stb. függvényében lehessen dönteni a vakcinák típusáról és beadásuknak gyakoriságáról.
A leggyakrabban, mondhatni rutinszerűen alkalmazott vakcinák tartalmazzák a parvovírus, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis elleni komponenseket, ezen kívül vannak még a kennelköhögés kórokozóját is magukba foglaló vakcinák, illetve egyéb betegségek elleni monovalens vakcinák is.

Macskáknál az alapelvek hasonlóak, viszont a veszettség elleni oltás törvény szerint nem kötelező. Ennek ellenére javasolt a szabadban (is) élő macskákat is beoltani veszettség ellen, mert a macska még veszélyesebb fertőzés forrás ebből a szempontból, mint a kutya.

Macskáknál is vannak a fajtának megfelelő kombinált és monovalens vakcinák.

A védőoltásokról (és általában minden állategészségügyi területhez kapcsolódó kérdésekről) elsősorban az állatorvostól érdemes információt szerezni. A laikusoknak szánt szakirodalom és az internetes források tanulmányozása hasznos lehet, de sokszor felesleges aggodalmakat kelthet a felelős állattulajdonosokban az olyan információk megismerése, amelyeknek a fontosságát laikusként esetleg nem megfelelően mérlegelik. Az állatorvosi szaktanács pénzbe kerülhet ugyan (ez a vizsgálatok és oltások alkalmával általában ingyenes), de hosszú távon több pénzt és több idegeskedést lehet megspórolni, ha kérdésikkel egyenesen az állatorvost keresik fel.

Háromévenkénti védőoltások témában szakcikk olvasható a homeopátia oldalon.

Parazitaellenes kezelések

Kedvenceink parazitamentesítése nagyon fontos úgy az ő-, mind a mi egészségünk szempontjából (bizonyos betegségeik közösek az emberrel – ún. zoonózisok)

A külső parazitamentesítés és/vagy annak megelőzése elsősorban a leggyakrabban előforduló bolhák ellen irányul. Ezek a kellemetlen élősködők jelenlétükkel irritálják az állat bőrét, nyugtalanná, idegessé teszik, nagyszámú jelenlétük esetén jelentős mennyiségű vért szívhatnak (főleg a legyengült szervezetű állatokból). Hosszas vagy ismétlődő jelenlétük az állatokon bolhaallergiához vezethet (az allergia a bolha nyálával szemben alakul ki), amikor már egy-két bolha csípése is heves bőrtüneteket válthat ki (ilyenkor szokták mondani a gazdik, hogy ők nem láttak bolhát az állaton). Ezen kívül a bolhák különféle egyéb (belső) élősködök és más (fertőző) betegségek közti gazdái és/vagy terjesztői is lehetnek.

A bolhásság ellen célszerű a hosszan ható készítményeket (nyakörvek, „spot on” készítmények) használni, ezekről (mivel nagyon sokféle van belőlük) részletes információt az állatorvostól érdemes kérni, aki segít az esetnek legmegfelelőbb szert kiválasztani a kínálatból és ezáltal megkíméli a tulajdonost a fölösleges kiadásoktól.

A kullancsok elleni védelem főként a kutyáknál nagyon fontos (de nem kizárólag), ebben az esetben is a bolháknál említett szereket lehet használni.

A bélférgesség kezelésére különböző szájon át adható antiparazitikumok léteznek (tabletták, paszták formájában), de szükség esetén az állatorvos injekciós készítményt is alkalmazhat. A gyógyszergyártók a negyedévenkénti megelőző kezeléseket javasolják, ezt viszont az állatorvossal egyeztetve felül lehet bírálni, a fertőzöttségnek való kitettség mérlegelésének függvényében (adott esetben ritkábban, más esetben éppen ellenkezőleg, gyakrabban is kell alkalmazni ezeket a gyógyszereket). A felesleges gyakorisággal beadott szerek megterhelik az állatok szervezetét, de a szükség esetén elhanyagolt féreghajtás veszélyt jelenthet úgy a kutya, mint az emberek egészségére.

A homeopátia is kínál lehetőségeket a külső és belső élősködők távoltartására, illetve a megbetegedések kiegészítő kezelésére, ezt a módszert jó eredménnyel be lehet illeszteni a hagyományos parazitamentesítési programba, kímélve ezáltal az állatok szervezetét a vegyi terheléstől.